Telekgerendás a Közép-Békési kistérség egyik települése, a megyeszékhelytől 11 km-re, a Békéscsaba – Orosháza - Szeged vasútvonal mentén fekszik. Békéscsaba kiterjedt tanyás területén található, sokáig annak külterületének tartották, majd 1952-ben községgé alakult.
A terület őslakosai tanyás gazdálkodást folytató szlovák földművesek voltak, akik a csabai határban telepedtek le a XVIII. század második felében.
Az 1890-es évekre megépült az egyházi iskola, kialakultak a „tanyasorok”, a szlovák nyelvet beszélő evangélikus vallású közösségek, melyek tagjai a XX. század közepére már magyarul is beszéltek.
Az 1940-es évek második felében a megüresedett tanyákba a Csehszlovákiából áttelepített magyarokat és a fővárosból deportált családokat helyezték el.
1949-ben megalakult a Felsőnyomási Állami Gazdaság, melynek dolgozói részére lakásokat építettek. A Tanyai Tanácsok 1950. évi határozata után „Csanári út” néven új települést jelöltek ki, mely a 47-es főút, a vasút és az első dűlőút által határolt terület nevéről a Telekgerendás nevet kapta. Az első Községi Tanács 1952. január 1-én alakult meg.
A település és környékének életét mindig is a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek határozták meg. Az ötvenes években három termelőszövetkezet is alakult. A rendszerváltás után egyedül a Telekgerendási Földművelők Szövetkezete maradt meg. A szövetkezet a haszonbérbe vett és szolgáltatásban művelt megközelítően 2400 ha-on gazdálkodik. A szántóföldi növénytermesztés mellett két telephelyen, az Aradi majorban és a Kocziszki majorban sertéstartással is foglalkoznak.
A Békéscsabai Állami Gazdaság a privatizáció során részekre bomlott, 1994-ben Rt-vé alakult, 1999-ben pedig felszámolták. A mezőgazdasági üzemek átalakulása jelentős változást hozott a foglalkoztatottságban, a munka nélkül maradottak nagy része Békéscsabán dolgozik, de néhány évig jelentős volt a munkanélküliek száma. Napjainkban ennek az aránya 7 % körüli.
A település virágkorát a 70-es és a 80-as évek elején élte. Ekkor évente 15 – 20 építési telket értékesítettek, kialakítottak 200-nál több zártkertet, melynek jelentős része békéscsabai tulajdonosé lett. A 90-es években a fejlődés üteme lelassult, de az itt élők rátermettsége és munkabíró képessége alapján bízhatunk benne, hogy alkalmazkodva a változó gazdasági feltételekhez nő a település megtartó ereje.  A szövetkezetek és az állami gazdaság szétesése után megjelentek a magángazdaságok, melyek közül néhány igen nagy területen folytat növénytermesztést. A településen emellett hagyománya van a sertéstartásnak, a változást érzékelve megjelent és jelentős fejlődésnek indult egyéb állatok (nyúl) tartása is.
Infrastrukturális ellátottsága jó, a vonalas infrastruktúra szerkezete a Békéscsabával kialakított szoros kapcsolatot jelzi. A közutakat folyamatosan karbantartják, 90 %-ban –jobb, rosszabb- burkolt utakkal, valamint a községet átszelő vasútvonallal rendelkezik. Telekgerendás víz és gázhálózattal, valamint vezetékes telefonrendszerrel rendelkezik. A helyi kábel TV rendszer igen fontos szerepet játszik a lakosság információhoz való jutásában.
Az intézményi alapellátást az orvosi rendelő, védőnő, fogászati szakrendelő, gyógyszertár, idősek klubja, óvoda és általános iskola biztosítja. A szolgáltatásokat a Posta, a Takarékszövetkezet, egy étterem, kiskereskedők és kisiparosok nyújtják.
A településen szép számban találhatók civil szervezetek, melyek a helyi közösség szervező erejét jelentik. Megalakult és működik a szlovák klub, a sportegyesület, a horgászegyesület, a nyugdíjas klub, a mozgáskorlátozottak csoportja, az „Egészségünkért” Alapítvány és a Helytörténeti Alapítvány. A község életébe jelentős színfoltot visznek a hagyományosan megtartott rendezvények, pl. a búcsú, lakodalmak, sport napok, közös kirándulások, stb.
A település adottságai (Békéscsaba közelsége, jó közlekedési feltételek, megfelelő életminőséget biztosító infrastruktúra) a fejlődés szempontjából igen előnyösek, a források szűkös volta és nehéz elérhetősége a legfőbb akadálya fejlesztéseknek. A pályázatokon elnyerhető állami támogatások rendszere részben a lakosság létszámához kötött, emellett pedig jelentős önerőt igényel.
A község rendezési terve 1987. évben készült, a településfejlesztési koncepció kialakítása után ez korszerűsítésre szorul. Az önkormányzat feladata ezen kívül a bel- és külterületi településszerkezeti terv elkészítése is.

Földrajzi elhelyezkedés

Telekgerendás község területe a Körös-Maros köze középtájban van, annak is a Békési-sík kistájának a D-i részén. Az egész kistáj, így benne Telekgerendás is, a Maros hordalékkúp peremén található, felszíni formái folyóvízi és eolikus folyamatok során keletkeztek.
A megyeszékhelytől DNy-i irányban, attól 11 km-re helyezkedik el. ÉNy-i részét a 47. számú, Békéscsabát Szegeddel összekötő főközlekedési út szeli át. Külterülete az alábbi települések külterületével határos:

Domborzat

Telekgerendás hazánk egyik legmélyebben fekvő területéhez tartozik. A térség mai sík felszínével szemben az alaphegység több ezer m mélységben lévő kristályos kőzeteivel nagyon változatos felszínformát mutat. A terület folyamatos süllyedésével párhuzamosan a környező hegyvidéki területekről szállított anyag tengeri, majd később folyóvízi üledékképződés révén töltötte fel a vidéket. A süllyedés folyamata napjainkban is tart.
Az uralkodó térszint a 89,0 mBf  +,- 0,5 m. Vannak ennél magasabb, a 90 m-t néhány dm-el meghaladó, illetve alacsonyabb, kevéssel 88 m alatti részek is, de kiterjedésük aránya nem jelentős.
Az alacsonyabb térszintű részek a belvizes időszakban jól elkülönülnek.

Éghajlat

Éghajlati szempontból Telekgerendás inkább a meleg, száraz - mérsékelten száraz éghajlati övbe tartozik.
Évente mintegy 2000 napsütéses óra várható, ebből nyáron 810, télen 190 fölötti napsütéses óra a valószínű.
A hőmérséklet sokévi átlaga 10,2-10,4 C, a tenyészidőszak középhőmérséklete 17,1-17,3 C. A napi középhőmérséklet április 9-10. és október 19-20. között, vagyis 192-194 napon át meghaladja a 10 C-ot. A fagymentes időszak hossza 186-187 nap közötti (április 16-17-től október 20-ig). A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének sokévi átlaga 34,3-34,6 C, a leghidegebb téli napok minimum hőmérsékletének átlaga valamivel -18,0 C alatti.
A csapadék sokévi átlaga 550-570 mm. A vegetációs időszakban 320-330 mm körüli csapadék várható átlagos körülmények között. Ezek az adatok korábbi, hosszabb időszak adataiból képzett átlagok, amelyektől az utóbbi időben jelentős eltérések vannak. Ezt bizonyítják a következő adatok: 1999-ben Békéscsabán 859 mm-t, Orosházán 886 mm csapadékot mértek.
A hótakarós napok száma 31-34, az átlagos maximális hóvastagság 17-18 cm.
Hosszú idő átlagában az ariditási index 1,17-1,21, a vízhiány 150 mm/év.
A leggyakoribb szélirány az É-Ny-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti.
A területre jellemző az időjárásban megjelenő szélsőségekre való hajlam. Ez elsősorban a rapszodikus csapadék eloszlásában és az egyszerre lehulló csapadék mennyiségében nyilvánul meg.  Az aszály és a jégeső igen gyakran mérsékli az egyébként igen jó talajadottságú területek terméseredményeit.

Területhasznosítás

Telekgerendás közigazgatási területe 7128 ha, ebből belterület 109 ha. A belterület nagy része falusias jellegű lakóterület, az 560 lakott ingatlan mellett a külterületi kertek kis alapterületű (kb. 30 m2) házai közül 40-ben állandóan laknak. A megfelelő méretű lakótelkek az általában szabályos, derékszögű utcákban lettek kialakítva. A község belterületén a domináns lakóterület mellett intézményi, rendezvény terület, közpark, sportpálya, temető, ipari és raktározási létesítmények találhatók. A belterület Ny-i szélén nagytávlatú fejlesztési terület van.
A külterületi területhasznosítás erőteljesen eltolódott a mezőgazdasági hasznosítás irányába, emellett itt mezőgazdasági ipari-, vízgazdálkodási-, közlekedési-, erdő- és különleges hasznosítású terület van. A 47. számú főközlekedési út mellett zártkert sor található, melyet a távlati tervek szerint részleges építési tilalom bevezetésével belterületté nyilvánítanak.